Naponta 60.000 hektoliter víz, 50.000 hektoliter fölösleg, 10.000 hektoliter sör! Két szóban: CSÍKI SÖRGYÁR. Ide látogattunk délután 5-kor. Látogatásunk a gyár tanácstermében kezdődött, ahol a csapat folyamatosan kérdésekkel bombázta az igazgatónőt.

Miből készül a sör? Mitől barna a barna sör? Hol fogyasztják a legtöbb csíkit? Miért üveges kiszerelésben? Mi a recept (erre persze nem válaszoltak )

Többek között megtudtuk, hogy CSÍKI SÖRT CSAK KIZÁRÓLAG CSÍKBAN GYÁRTANAK! Ez lassan mítosszá vált a sörfogyasztók között. Nagyon sokan azt állítják, hogy amiután a Heineken trüszt felvásárólta a gyárat, mar csak Bukarestben gyártják a Csíkit.

Viszont a „legcsúcsabb csúcs” kérdés ez volt: Mit kell tenni, hogy főállásban sörkóstoló lehess? Nagy meglepetésünkre az igazgatónő (aki egyébként hivatalosan sörkóstoló) elmondta, hogy általában a férfiak nem akarják vállalni ezt a szakmát, inkább nők töltik be ezeket az állásokat. Azt is megtudtuk, hogy a sörkóstolók munkája nem is olyan könnyű mint amilyennek hangzik, munka előtt négy órával nem szabad egyenek semmilyen fűszeres kaját, csak íztelen, sótlan, cukormentes kekszet. Sőt még dohányozniuk sem szabad.

Ezek után körbejártuk a gyár különböző részlegeit, és láttuk azt folyamatot, amely által vízből és árpából sör készül. A legöbbenetesebb a cimkézési részleg volt, ahol ameddig csak a szemünk ellátott mindenhol frissen palackozott csak 0.3-as sörös üvegek voltak. Ilyen sok sörösüveget egyszerre egy helyen életemben nem láttam.

Adorján