Na, ez lesz életem első blogbejegyzése…nem vagyok az az irodalmi hajlamú emberke, de úgy érzem, ezt a hetet érdemes megosztani másokkal is .

Az úgy kezdődött, hogy Annamari a szomszéd irodából lejött a kampányirodába dolgozni, mert az ők irodájukban nem volt fűtés, kinyitotta a laptopját és elindította a „Most múlik pontosan” című dalt, mi meg Hargitával - épp a városi rendezvényekről brainstormingoltunk - egymásra néztünk és mindketten tudtuk, ŐK kellenek nekünk!!!! Ez kb. úgy másfél hete, azt hiszem csütörtökön történt…

Másnap a kampányfőnökünk stábgyűlést hívott össze… és mi, a városi rendezvényekért felelős emberkék eldöntöttük, hogy bármi is legyen, a Csík zenekart elhozzuk Csíkszeredába!

Megbeszéltük Hargitával, hogy én elmondom az ötletet, ő meg előkészül, és ha valaki megpróbálná lefújni gyorsan elindítja egy dalukat… az tuti meggyőz mindenkit… de nagy meglepetésünkre a jelöltünk is ŐKET „akarta”, állítólag már jóval előttünk eldöntötte, csak még nem volt alkalmunk megbeszélni…

Na de mondanom sem kell, a kezdeti fellángolás után jött a hideg zuhany, a szervezési bonyodalmak…….. dióhéjban csak annyit, hogy múlt hét szombaton a zenekar visszamondta a fellépést, hogy ennyi idő alatt bármilyen csapatunk is van képtelenség megszervezni, és népszerűsíteni egy koncertet… VASÁRNAP kb. három órás beszélgetés során sikerült meggyőzni őket, és ekkor meg nem volt semmi, de semmi leszervezve: helyszín, hangosítás, plakát, rádiós reklám, repülőjegy, szállás …. Ezt így felsorolni is sok volt, nemhogy akkor belegondolni, hogy mit fogunk csinálni… na de van nekünk egy olajozottan működő csapatunk és minden ment, mint a karikacsapás: Hargita megrendelte a rádiós reklámot, Ágó – kis késéssel - megtervezte a plakátot, én elküldtem a nyomdába, Napembere barátunk kinyomtatta, Csabikáek egy éjszaka alatt kiragasztották, Gábor cimbalomért és nagybőgőért futkosott, Zolika hangosítást és fénytechnikát egyeztetett…..

Úgy szaladtak a napok, hogy észre sem vettük, hogy péntek van, a koncert napja, és persze eközben még zajlott a kampány többi eseménye. Miután az RMDSZ ifikaravánnal végigbuszoztuk a várost, elrohantunk svédasztalt rendelni (amit a színpad hátához állítottunk fel, mivel nem volt idő elvinni a zenekart vacsorázni), cimbalmot felhangolni, virágot rendelni…. talán nem is tudják Önök milyen macerás dolog ez a rendezvényszervezés.

Eljött este 6 óra. Gombos a leggyorsabb gépkocsivezető. A vásárhelyi reptérről ő hozta el a zenekart. Megcsengetett, ahogy a városba értek, rohantam le a lépcsőkőn, nem számított, hogy csurog az eső, ott álltam feszülten, és nem jött, hogy higgyek a szememnek, amikor kiszálltak a kisbuszból. Kun Tamás, Majorosi Marianna, Dresch Mihály és a többiek…. hihetetlenül közvetlenek voltak.

Ezután márcsak egy kétórás összevisszarohangálás következett, hiszen a 30-as székre nem ült néző, a nyertes cédéket még dedikálni kellett… Végül megtelt a terem, leoltották a fényeket, és Attila beszédére mindannyian felemelkedtünk. Én elég sokszor hallottam a jelöltünket beszélni, de úgy gondolom, ez volt a legjobb! Majd elkezdődott a koncert, és minden fáradtság, feszültség, izgalom elsímult bennünk. Egymásra neztünk Hargitával, és mindketten boldogok voltunk. Tudtuk, hogy megérte, megsináltuk, azt hoztuk Csíkországba, amire mi is törekszünk: minőséget.

Köszönet mindenkinek, aki részt vett a Csík zenekar koncertjének a megszervezésében, vagyis: Siminek, Sanyónak, Andinak, Szendének, Beátának, Kingának, Emőkének, a két Zsuzsának, Gombosnak, Gábornak, Zolikának, Adorjánnak, Csabikának, Napemberének, a két önkéntes lánynak és persze a jelöltünknek, aki támogatta az ötletet, és hitt a csapatban.

Hanna