A díjkiosztás után folytattuk az éjjel-nappali városjárást. Gondoltuk, kipróbáljuk, mennyire használhatóak a városban a biciklis sávok.  9 fős csapatunkat maga Novák Ede, az olimpiai bajnok vezette. Hihetetlen, de még az időjárás is velünk tartott, a köd felszállt, és kisütött a nap. Miután Korodi előszedte a csomagtartójából az összehajtható bicaját, útnak indultunk. Ja, és nem viccelek. Tisztára jópofa, kis kereikei vannak, és csak akkora helyet foglal, mint egy kisebb utazótáska. A kampányirodától a Körösi Csoma Sándor utcán le a Taps tér fele vettük az irányt. A térig az úton hajtottuk a bringát, onnan pedig már biciklis sávon a Virág utcában, majd a Cosbucon és egy darabig a Szék útján is. Ott sajnos a felétől már nincs kész a biciklis sáv, de úgy tűnt, dolgoznak rajta.

Jómagam legalább egy éve nem űltem biciklin. Nem volt könnyű Somlyóra kikerekezni. S hát még Edével tartani a lépést. Somlyón ittunk a Hűség forrásából, és kicsit megpihentünk. Megtudtuk a kolleganőmtől, hogy esküvő előtt, ha a nő megmossa itt a férfi lábát, az örökre hűséges marad. A fiúk ezt rendkívül viccesnek találták, nem is tudom, miért.

Visszafele a Szék útján jó nagy volt a forgalom. Alig vártam, hogy vége legyen az autók között való szlalomozásnak, és elérjünk a biciklis sávokhoz. Bár azért ott is van szlalomozás, csak ott az emberek között. Sajnos, még nincs nálunk kultúrája a biciklizésnek. A biciklis sávokat járdának használják az emberek…Talán ha többször jelenne meg a mai, hozzánk hasonló biciklis karaván, akkor….

Biciklizés után mi lányok is nyugodtabban ebédeltünk. Megvolt a napi mozgás.

(félreértések elkerülése végett ismét csak jelzem, hogy nem Korodi vagyok, hanem az egyik stáb-tag. Ja, és nem is Adorján, akinek Korodiról és a nőkről szóló bejegyzését lennebb olvastátok:)